Eredetileg is közéletibbnek szántam az irogatást. Az ok, amiért ez mégsem jött össze mindössze
annyi, hogy nem szeretném azt elérni, hogy engem a véleményemmel azonosítsanak.
Nem mintha semmi közöm nem lenne hozzá,
de nehezen viselem, hogy a legtöbb embernek nincs vitakultúrája. Általában egy
nézőpontot ismernek és egy adott kijelentést csak egy aspektusból látnak. Pedig
megaszondta valamelyik távolkeleti bölcs (vagy az internet), hogy 3 igazság
létezik: az enyém, a tiéd és az igazság.
Én pedig nem szeretném elvenni se Oravecz kenyerét, se
önjelölt minipuzsárként provokatív kijelentéseket tenni, csak mert feltűnési
viszketegségem van. Lehetne valóban gondolatébresztően provokálni, de én még
olyat nem láttam, hogy erre anyám emlegetésén kívül ébredő gondolat lett volna
a válasz.
Jó öreg KIA mondta pedig Szegeden, hogy ne legyek már
csendben hátul (asszem az első beadott évfolyamdolgozatomra reflektált eléd
élesen- ijesztőnek nevezett amitől én még jobban megijedtem), mert soha nem
lesz belőlem senki. Igaza is lett. Az anonimitástól pedig még jobban irtózok,
mint a demagógiától. Így befogtam.
Átmenetileg legalábbis, mert én ugyan nem az az ember vagyok, aki
magában tartja, amit gondol.
Ez viszont még mindig egy blog, nem biztos, hogy nem akarok
manipulálni vagy véleményt formálni kérdésekben. Mondhatjuk úgy, megvan a magam véleménye, hiú
emberként pedig szeretem, ha igazam van. Ettől persze még nem fogok úgy írni mintha én
lennék az összes Bronte testvér.
Gondolom a dolgaim ugyanolyan elcseszett furák lesznek, mint voltak, bár
mostanában mentálisan elég stabil vagyok és ez várhatóan jó darabig így is
marad. Sőt, kínosan ügyelek arra, hogy ne billentsenek ki orbitális faszságok
ebből az állapotomból, legyen az kishaver vagy nagy történés.
Így sem a depresszív zugpiás maca, sem a szenvedő intellektuel
szerepe annyira nem vonz. Próbálom változatlanul viccesen felfogni, ok, a szar
nyilván szar marad, ha kiröhögjük vagy ha megporcukrozzuk, akkor is. Én viszont úgy vagyok ezzel, ha már
mindenképpen ezt kapom, megpróbálom élvezni a dolgot.
Hangsúlyozom azért, mindez az én véleményem meg az én
látószögem. Egy része az igazságnak, és remélhetően a humorosabb része.
