Most nem megyek bele, hogy ez a műpornó mekkora fos és hogy
különb amatőr írásokat tudok, linket meg szándékosan nem tolok ide, mert csak
elvonná a figyelmet.
Mivel többen kérdték a véleményemet, szeretném
megerősíteni, hogy igen, szánalmasnak tartom, hogy háziasszonyok erre
masztiznak a lazán és nagyonmenőn titkokban a teszkó bevásárlókosarába
csempészett varga pincészetes lőre mellett. Bár ez az a kategória, aki brazil
szappanoperákra is, amíg apuci betolja
a kisfröcccsöt meccs után a sarki borozóban.
Valószínűleg ebből a családmodellből kiindulva lett ez a
valami siker, meg attól, hogy titokban lehet vihogva olvasni, mint 10 évesen a
mittoménmit, amit akkoriban olvasnak emberek. Borzasztó egyszerű pedig, ha
álszenteskedés nélkül levállalja az ember, hogy a legtöbb nő bezony azt
szereti, ha rendesen vízszintesbe vágják, úgy minden különösebb nyalogatás meg
felesleges taperolás nélkül.
Most így elolvastam ezt az írást, nem okozott különösebb
traumát. Néhány párbeszéden visítva röhögtem, ami nem túl korrekt, mert
adott helyzetben hordok én is össze faszságokat. Az a Grey gyerek valóban egy
orbitális görény némi romantikus színezettel, de pont azt adja, amire az
unatkozó menyecskék vágynak. Tökéletes irányítás, aminek a másik oldala a
biztonságérzet meg a tökéletes bizalom. Az egész kikötözős mókának ez az
alapja, ezért jó téma, hogy a bácsi csinál veled, amit akar. Nem elhanyagolható
módon a fazon az anyagi és érzelmi biztonság frontján is toppon van, nem tudom,
apuka a fröccsével a háromból melyiket tudja lobogtatni.
Ez teljesen klasszul legyezgeti ugye ember lányának női
oldalát. Igaz, hogy a fazon megmondja, mit csinálj, de ha jó kislány vagy, meg
is adja, amit akarsz. Most őszintén, melyik slampos háziasszony nem szeretne
egy gazdag, jóképű menőfazon kurvája lenni nem apróért.
Fantáziaszinten ez el is megy, én Muad Deebre moccantam
kislányként. Ami miatt a kurva kurva marad és amiért én jómagam, noha nem
ellenzem az efféle szórakozást, de letépném Grey fiú fülét az pont az, hogy
kinyírja a női oldalamnak azt a részét, amitől a kurvaságot kapcsolatnak
lehetne nevezni, ergo nem hagyja, hogy gondoskodjanak róla, nem mutat
gyengeséget, nincs szüksége a macára.
Nem vagyok éppen egy naiv idealista, de
ez baromi gyorsan vezetne oda, hogy nem függőséget éreznék a tag iránt, hanem
méla undort.
Az írónő karmolászott valamit amivel ezt megpróbálta idealizálni,
szerintem teljesen idétlenül. Maga a viszony totál beteg, lehetett volna egy űberfasza dráma, kár, hogy nem lett
az, mert így nem lett semmi, csak boralátét.
Közhelyszerűen összefoglalva, ez kell az egyszerűbb rétegnek. Van persze az a kategória, mikor a ponyva és a szépirodalom között vékony a határ, gondolok itt Kunderára, aki szerintem dögunalmas, de mégis. Na, ez NEM az a szint. Nagyon nem. Pornónak meg irodalomnak vacak, de egyszerű, mint a fakocka és nem fáj az olvasónak.
