Szeretném előre felkészíteni az embertársaimat arra a tényre, hogy jön a tél. Hogy miért? Mert november közepe van, ez meg kontinentális éghajlatú ország, négy évszakos ciklussal. És nem kell minden évben lesokkolni, mikor a sok hülye felbámul valamelyik aktuális dögunalmas, sztereotip sorozatából, hogy miafenevan, aztán kiguglizi ezoterikusan a világvégét.
Számomra a tél a kifogyhatatlan humor forrása. November van? Öltözzünk melegen. Hogy amúgy 20 fok van és száz ágra süt a nap? Nem, az nem releváns, évszaknak megfelelően öltözködünk, ahogy a Femina javasolja. Pufiduzseki, usenyka, gumicsizma. Még jó, hogy én vagyok paraszt. Ha ezt tudom, nem hagyom Csabán a csizmámat, letakarítom róla a tyúkszart és hasítok vele a négyeshatoson. Kis zománcfestékkel fel lehetett volna dobni, legfeljebb kerítek mögé valami elborult btks hippiideológiát.
De azért maradjunk nők. Nem basznak ki velünk, hiába van kemény mínusz meg szálingózik a hó, picsaszoknya, mélydekoltázs. Mert maradjunk nők. Ezt én sem tudom megmagyarázni, ha karikára fagyok sem veszek garbót, de meg is érdemlem, szidom is magam, mint a bokrot. Győzök utána forró vízben felengedni, mint valami mirelit keszeg.
Gyűlölök síelni, de áldom a szüleimet, hogy elzavartak sítáborokba, gondolom azért, hogy addig se legyek otthon, de ez a tudásom már többször megmentett a combnyaktöréstől, mert kell a magassarkú sárban, latyakban, mindig.
Vannak azok a cuki kis bögrék, forró italokkal. Kell a túlhajszolt managerképhez, hogy fontosak vagyunk, fontos beosztásban, így nincs ám idő otthon kényelmesen megkávézni meg elmenni szarni, menet közben kell. Hát szerintem meg ha a H7es hévvel jársz be Csepelről, kurvára nem vagy te senki barátom, teszek a tescós termoszodra. Ha rám mered a harmatgyenge löttyödet önteni meg aláváglak a síneknek, de persze nincs harag. Ezeket a lötyögtetőket azért én lámpavasra húznám a Deák téren.
Aztán hamarosan kezdődik a Karácsony project. Egyszerűen csodálatos, hogy már hónapokkal a jeles esemény előtt, aminek mint a Grincs óta tudjuk a lényege az ajándék (most szóljon aki szerint nem, mert szerintem de) szinte naponta meghallgathatom a Last Xmast. Minden tele van villogó neonizékkel, háromszor megavasodik a szaloncukor, aminek persze nagy része úgyis tavalyi meg tavalyelőtti, kijönnek az új telefon meg játéktrendek, aztán ünnepek előtt még kétszer, hogy a szülők is hadd kapjanak agyérgörcsöt. Az Index tele lesz cikkekkel, hogy csórók vagyunk, ehhez képest mindenki kifosztja a boltokat, még áruhiányt is csinálunk. Lesz ingyen ételosztás, ahol öreganyámék felveszik a legrosszabb szvetterüket, szomorú képpel kimennek a Blahára, élvezik, hogy sírhatnak aztán dörzsölik a kis kezüket, hogy hehe, ingyen halászlé, ezt az 500 Ftot is eldughatom a ....hova is???
Lesz Reszkessetek betörők, persze, meg könnyzacskódurrogtató filmek, aminek a lényege, hogy a szeretet mindent legyőz. Ez persze karimás bullshit, mert a szeretet nem győz le egy csomó olyan piti dolgot, mint a mononukleozis, és lássuk be, ez elég szar.
Lesznek hosszú ünnepek, amikor az emberek pánikszerűen bevásárolnak BÁRMIT, mert nem lesz nyitva két napig a bolt. Értsd: alapélelmiszerért meg bármi isten felesleges baromságáért el lehet menni az 50 méterrel arrébb lévő éjjel-nappaliba, persze lehet, hogy az öt forintal drágább lesz. Mintha nem tudnánk lapozni úgy a II. Világháború óta. Én ezt viccesnek tartom. Sőt jön majd a Nagy Hó. (nagyon jó film http://www.imdb.com/title/tt0898367/, tessék megnézni, aki imádja a posztapokaliptikus képeket oda lesz érte, sőt, van mondanivalója) Eljön az az idő, feleim, mikor az ország-értsd Budapest- a hó uralma alá kerül. Nem lesznek járható utak (ez Csabán minden évben csak 3 hónapig tart, ahol én laktam a hókotró a sarki kocsma alkesze, apróért), nem tudunk kimenni az utcára, ami lássuk be, minusz húsznál amúgy sem nagy opció. Éhezni fogunk, kannibálok leszünk. Gyanítom, sok ember ezzel a lehetőséggel már pár órával az első hópelyhek után boldogan élne. Megszűnik a TV adás (van?) nem lesz net meg térerő (ha shit happens, ez beza így lesz, nagyon fos az ország e téren, ehhez képest van Masatunk, de ez annyira jellemző)- Nem ír egyik minisztérium sem, biztosítva a szeretetéről meg hogy jótanácsokat adjon. Adok én, egek, éld túl, old meg, ha nem vagy rá alkalmas meg nem kell erőlködni. Páran így is meg fognak fagyni. És kétlem, hogy a retailek pánikszerű kifosztása fog majd segíteni a túlélésben.
Ha addig nem veszek magamnak másik fejhallgatót, minden reggel bölcsebb leszek, úgy mint: hideg van, bár sütne a nap, sötét van, mikor lesz már tavasz, ja, ti is átugrotok inkább Egyiptomba?
Így most móka indul.
