2013. november 29., péntek

felteszek pár kérdést

Én nem vagyok sznob, de vannak dolgok, amit ellentétesek a neveltetésemmel meg a tanultakkal. Magyarázatokat várok az alábbiakra:

1.       Hogy lehet közös vécében fogat mosni vagy sminkelni, mindenki előtt?
2.       Miért hagyják nők látható helyen a szépítőszereiket, mikor ezeket nem mutogatjuk, nem is kell tudják, hogy léteznek, hiába volt gecidrága. Otthon kell vele villantani, bizalmas barátnők előtt
3.       Miért adnak éttermekben papírszalvétákat, kivéve persze a meki meg a többi ilyen izék.
4.       Hogy lehet egymás után kétszer ugyanazt a ruhát felvenni?
5.       Hogy lehet otthon utcai ruhában létezni?
6.       Hogy lehet undor nélkül az ágyneműre feküdni úgy, hogy nem fürödtünk és nem hálóing van rajtunk?
7.       Miért vesznek az emberek nagyon olcsó parfümöt?
8.       Hogy képesek emberek elviselni, hogy piszkos a zoknijuk, nem egyforma vagy neadjúristen kilyukadt?
9.       Csak én kapok idegrohamot, ha a lakástextilek össze vannak gyűrve a kanapén vagy asztalon?
10.   Lehetséges piszkos padló egy otthonban? Piszkos szőnyeg?
11.   Hogy lehet valaki fürdőszobája nem makulátlan, hiszen ahol nincs tisztaság, én hogy lehetek tiszta?

12.   Miért nem hordanak emberek strandkendőt az uszodai büfében?


2013. november 20., szerda

hogyan legyünk szar arcok?

A világhoz alkalmazkodni nem Isten ellen való vétek, adok is pár tippet, hogy tegyük ezt a legegyszerűbben.
Mivel szívesen és gyakran ostobázok, ezt most rövidre is zárom: lehetőség szerint minden olvasmányélményünk merüljön ki egy közösségi oldal hozzászólásaiban és hogy önálló gondolataink is legyenek, olvassuk azt a szerencsétlen Oraveczet, legyen az bárki, mert elvileg az is ostoba.

Ettől viszont még mindig ki fogunk tűnni a tömegből, hacsak nem veszünk fel villámgyorsan megfelelő viselkedésmintákat.

Az első ős nagyon fontos, dolog, hogy legyenek barátaink, spannok, cimbik, öribarik, akiket legalább két hete ismerünk és sok közös témánk van, például együtt posztoljuk ki, milyen menő cuccokat zabálunk, meg milyen jól lógunk együtt. Azt nem szabad megjegyezni, hogy gecimagányosak vagyunk, mert hiányzik a szomszéd Zoli, aki valahol a tengerentúl és, és a világ összes szkájpját adnád azért, ha megint betolhatnátok egy fagyit egy padon röhögve, mint a suliban. Padon röhögni gyerekkori barátokkal lófasz a köbön, tessék elfelejteni.

Van az az általam ismert orbitális marhaság, amit a hülye fejemmel még a megvilágosodás előtt tanultam, hogy a barát szarban is barát. Ugyan. Ha a haver bele bírt mászni, ki is tud mászni belőle. Hogy többet iszik mostanában, meg gyógyszereken él, nem a mi dolgunk, meg ne kérdezzük, mi baja, vagy meg ne próbáljunk segíteni. Tökös gyerek az, bírja. Ha meg már ciki less, hagyjuk a fenébe, lepusztult alakokkal nem foglalkozunk . Ha komolyabb probléma adódik, emlékeztessük magunkat: ő a balfasz, miért nem szólt, nem mi vagyunk szar alakok.

Ugyanez levetítve párkapcsolatra: mindent csak addig amíg nekünk jó. Nemár, hogy szaros alsót is mosni kell az italmeghívások után. A srácok meg különösen figyeljenek, mert ha az első randin nem fogják megpróbálni meghúzni a lánykát, rögtön töketlennek lesznek kikiabálva. A legtöbb hölgy simán elvárja első alkalommal a keményen és szárazon történő ismerkedést. Komolyabb szándékú, félénkebb és tapogatózóbb próbálkozás felháborító és undorító, meggyalázza  a női mivoltot.

További együtt fuzionálás egyébként ár rendjén való, két hetes ismeretség alatt történő 24 szex teljesen erkölcsös, háromhetente mással pedig csak amindenférfiegyforma esete, semmi probléma. Ettől mi még nem vagyunk ribancok. Hovatovább ha azt a tetvet nem lehet kiűzni a lakásból, mert az az övé, és amúgy sincs jövedelmünk, simán jogunk van félredugni. Mindenkinek jogos igénye, hogy szeressék.

Az nőci is hallgasson, mert esténként a haverokkal (lásd fent) behugyozásig inni igenis férfias, jellemes, és kellenek a barátok, ha bajba kerülnénk (lásd fent). Azon a hülyén úgyis akkorákat lehet röhögni, aki mindig meghív minket és mindig szétcsapja magát, valószínűleg nincs élete, de ettől ilyen laza. Ezen a ponton a gondolkodást azonnal be kell szüntetni, mindenki törődjön a saját dolgával, attól még Afrikában továbbra is éheznek, nem kell minden madarat megmenteni, még ha valamiért szimpatikus is az istenadta, arra kell gondolni, mi mázlisták vagyunk.

Ott a sok jó ismerős, akikkel együtt eszzük ezeket az izéket pitában meg dónáccban. Akkor tört volna ki a lában, mikor hajnal kettőkor esőben meg bakancsban gyalogoltam 6 km-t, mert azt kérték.

Én többet ilyet nem teszek, megmondta a mondásom, nem vagyok a Máltai szeretetszolgálat, egyébként is sok pénzembe fájt a jó lelkem. Be van fejezve. Nem is tudom, utoljára mikor hallgattam meg régi barátot, vagy utoljára én mikor kaptam őszinte baráti jótanácsot, nem is érdekel. Régen volt. Éppen ma hajnalban.


2013. november 9., szombat

jön a tél

Szeretném előre felkészíteni az embertársaimat arra a tényre, hogy jön a tél. Hogy miért? Mert november közepe van, ez meg kontinentális éghajlatú ország, négy évszakos ciklussal. És nem kell minden évben lesokkolni, mikor a sok hülye felbámul valamelyik aktuális dögunalmas, sztereotip sorozatából, hogy miafenevan, aztán kiguglizi ezoterikusan a világvégét.

Számomra a tél a kifogyhatatlan humor forrása. November van? Öltözzünk melegen. Hogy amúgy 20 fok van és száz ágra süt a nap? Nem, az nem releváns, évszaknak megfelelően öltözködünk, ahogy a Femina javasolja. Pufiduzseki, usenyka, gumicsizma. Még jó, hogy én vagyok paraszt. Ha ezt tudom, nem hagyom Csabán a csizmámat, letakarítom róla a tyúkszart és hasítok vele a négyeshatoson. Kis zománcfestékkel fel lehetett volna dobni, legfeljebb kerítek mögé valami elborult btks hippiideológiát.

De azért maradjunk nők. Nem basznak ki velünk, hiába van kemény mínusz meg szálingózik a hó, picsaszoknya, mélydekoltázs. Mert maradjunk nők. Ezt én sem tudom megmagyarázni, ha karikára fagyok sem veszek garbót, de meg is érdemlem, szidom is magam, mint a bokrot. Győzök utána forró vízben felengedni, mint valami mirelit keszeg.
Gyűlölök síelni, de áldom a szüleimet, hogy elzavartak sítáborokba, gondolom azért, hogy addig se legyek otthon, de ez a tudásom már többször megmentett a combnyaktöréstől, mert kell a magassarkú sárban, latyakban, mindig.

Vannak azok a cuki kis bögrék, forró italokkal. Kell a túlhajszolt managerképhez, hogy fontosak vagyunk, fontos beosztásban, így nincs ám idő otthon kényelmesen megkávézni meg elmenni szarni, menet közben kell. Hát szerintem meg ha a H7es hévvel jársz be Csepelről, kurvára nem vagy te senki barátom, teszek a tescós termoszodra. Ha rám mered a harmatgyenge löttyödet önteni meg aláváglak a síneknek, de persze nincs harag. Ezeket a lötyögtetőket azért én lámpavasra húznám a Deák téren.

Aztán hamarosan kezdődik a Karácsony project. Egyszerűen csodálatos, hogy már hónapokkal a jeles esemény előtt, aminek mint a Grincs óta tudjuk a lényege az ajándék (most szóljon aki szerint nem, mert szerintem de) szinte naponta meghallgathatom a Last Xmast. Minden tele van villogó neonizékkel, háromszor megavasodik a szaloncukor, aminek persze nagy része úgyis tavalyi meg tavalyelőtti, kijönnek az új telefon meg játéktrendek, aztán ünnepek előtt még kétszer, hogy a szülők is hadd kapjanak agyérgörcsöt. Az Index tele lesz cikkekkel, hogy csórók vagyunk, ehhez képest mindenki kifosztja a boltokat, még áruhiányt is csinálunk. Lesz ingyen ételosztás, ahol öreganyámék felveszik a legrosszabb szvetterüket, szomorú képpel kimennek a Blahára, élvezik, hogy sírhatnak aztán dörzsölik a kis kezüket, hogy hehe, ingyen halászlé, ezt az 500 Ftot is eldughatom a ....hova is???
Lesz Reszkessetek betörők, persze, meg könnyzacskódurrogtató filmek, aminek a lényege, hogy a szeretet mindent legyőz. Ez persze karimás bullshit, mert a szeretet nem győz le egy csomó olyan piti dolgot, mint a mononukleozis, és lássuk be, ez elég szar.

Lesznek hosszú ünnepek, amikor az emberek pánikszerűen bevásárolnak BÁRMIT, mert nem lesz nyitva két napig a bolt. Értsd: alapélelmiszerért meg bármi isten felesleges baromságáért el lehet menni az 50 méterrel arrébb lévő éjjel-nappaliba, persze lehet, hogy az öt forintal drágább lesz. Mintha nem tudnánk lapozni úgy a II. Világháború óta. Én ezt viccesnek tartom. Sőt jön majd a Nagy Hó. (nagyon jó film http://www.imdb.com/title/tt0898367/, tessék megnézni, aki imádja a posztapokaliptikus képeket oda lesz érte, sőt, van mondanivalója) Eljön az az idő, feleim, mikor az ország-értsd Budapest- a hó uralma alá kerül. Nem lesznek járható utak (ez Csabán minden évben csak 3 hónapig tart, ahol én laktam a hókotró a sarki kocsma alkesze, apróért), nem tudunk kimenni az utcára, ami lássuk be, minusz húsznál amúgy sem nagy opció. Éhezni fogunk, kannibálok leszünk. Gyanítom, sok ember ezzel a lehetőséggel már pár órával az első hópelyhek után boldogan élne. Megszűnik a TV adás (van?) nem lesz net meg térerő (ha shit happens, ez beza így lesz, nagyon fos az ország e téren, ehhez képest van Masatunk, de ez annyira jellemző)- Nem ír egyik minisztérium sem, biztosítva a szeretetéről meg hogy jótanácsokat adjon. Adok én, egek, éld túl, old meg, ha nem vagy rá alkalmas meg nem kell erőlködni. Páran így is meg fognak fagyni. És kétlem, hogy a retailek pánikszerű kifosztása fog majd segíteni a túlélésben.

Ha addig nem veszek magamnak másik fejhallgatót, minden reggel bölcsebb leszek, úgy mint: hideg van, bár sütne a nap, sötét van, mikor lesz már tavasz, ja, ti is átugrotok inkább Egyiptomba?

Így most móka indul.